székesfehérvári neológ zsinagóga

A fehérvári neológ zsinagóga és közössége – Egy ma már nem látható műemlék története

Székesfehérváron ma már csak egy emléktábla őrzi, az egykor a városképet is befolyásoló, neológ zsinagóga helyét. Az építészetileg is impozáns vallási épületet, amely igencsak hasonlított a budapesti Dohány utcai Zsinagóga épületéhez, úgy pusztították el, mint a közösséget a soá idején.

Támogassa hitközségünket: OTP Bank: 11736116-20014397

A szabad királyi városban tartósan zsidók 1837.-ben telepedhettek le. Az első családok kereskedők és kézművesek voltak. 1842.-ben alakult az első hitközség, eleinte bérelt házakban imádkoztak. Az 1848-49-es Szabadságharc idején a városban a zsidó közösséget több támadás is érte. A zsidók Kossuthot támogatták. 1862-ben a zsidók a történelmi belváros szívében egy épületet emeltek maguknak. Az épület tervezője Cometter Bernardin volt, és a Dohány utcai zsinagógát vette alpul a négyszáz férőhelyes épülethez. Ez lett később a neológ irányzatot képviselő zsidóság zsinagógája. A róluk leválló ortodox társaság a mai Piac tér környékén épített magának zsinagógát.
A városban igen magas színvonalon folyt a műhelymunka. Izraelita iskola, óvoda, leányegylet, segélyező egylet is működött. 1930.-ra 20 zsidó alapítvány működött a városban. Több országos, sőt európai hírnévvel rendelkező zsidó tudós és főrabbi is tevékenykedett a városban. A városhoz köthető Szegő Miklós vallási vezető, Hirschler Pál főrabbi, Boros István anyakönyvezető rabbi, Melmerstiein Mór hitoktató és Talmud kutató. De egyedülálló módon a városban alakult helyi szervezete a Magyar Izraeliták Országos Irodájának is.
  Az 1938.-évi zsidótörvények elindítottak Székesfehérváron is egy kirekesztési hullámot. Felülvizsgálták az iparengedélyeket, ami Fehérváron az összes iparos több mint 21%-át érintette. Felülvizsgálták a választójogot is, és a városban is kitíltották a közéletből a zsidó származásúakat. 1941.-ben Székesfehérváron a 47,968 lakosból, több mint kétezren vallották magukat izraelitának. Ez a teljes lakosság 4,3 százaléka.
1944. március 19.-i német megszállás után Sprintz SS tiszt írányította a fehérvári körzetet. A hitközségek vezetőit a németek őrizetbe vették, és a zsidó származású emberekről név szerinti listát írattattak. Székesfehérvár polgármestere 2064 zsidónak minősülő személyről adott jelentést.
A május 11.-én beiktatott Toldi Árpád főispán, aki szolgálaton kívüli csendőr alazredes volt, készen állt arra, hogy a Szálasi rendszert kiszolgálja. A zsidó vagyon nyugatra szállításának egyik fő felügyelője volt.
Kerekes polgármester a gettósításkor, a keresztény lakoságot kímélendő, egyes épületeket dávidcsillaggal jelőltetett meg, és ide költöztettette a zsidó lakosságot. Dávidcsillagos ház volt az Ősz utcában, a Horty Miklós téren, a Basa utcában, a Távirda utcában, a Kígyó utcában, a Lövőlde és a Simor utcákban is. A hatóságok ezekbe a házakba 2148 zsidót telepített. Nem sokkal később elkezdődtek az embertelen cselekedetek sorai. A házak lakóit nem egyszer komoly fizikai bántalmazások érték. A keresztény lakosság többször is levélben értesítette Schvoy Lajos megyés püspököt az embertelenségekről, amit ekkor már 300 kirendelt csendőr és rendőr végzett. Megpróbálták a fehérvári lakosok  felhívni a figyelmét a főispán úrnak is, de mint tudjuk róla,  ő már régen elkötelezetten szolgálta a nyilas hatalmat. Semmilyen reakció nem érkezett a felső körökből, hacsak annyi nem, hogy a püspök úrat áthelyezték Sopronba.
Később a gettóházak számát szűkítették, ahol további elkobzások és átvisgálások következtek, megalázó körülmények között. Innen a fehérvári zsidóságot a város szélén található téglagyárba vezényelték, ahol a bicskei, abai, ercsi-i, móri, dunapentelei és érdi zsidósággal együtt napokig étlen szomjan fogva tartották. Többen öngyilkosságba menekültek. Innen vagonírozták be az embereket 1944. július 4.-én. 2743 zsidó származású ember végső elszállításáról gondoskodtak ezen a napon. A székesfehérvári zsidóságot Kassán keresztül Auschwitz-Birkenau halálgyárba szállították.
A város polgármestere hamar pontot akart tenni a dolgok végére és soron kívül kérvényezete a két fehérvári zsinagóga elbontását. Érdekes mód még az adott körülmények között sem engedélyezték neki ilyen gyorsan, pedig csendőrlakások építésére használta volna a téglákat.
Szálasi vezér perében felmerűlt, hogy amikor a szovjet csapatok elérték Székesfehérvárt, 11 vagy 14 munkaszolgálatból visszatért zsidó származású személyt a „hadi jog” alapján lemészároltak. A bűncselekmény a főispánhoz volt köthető.
A neológ zsinagóga csodálatos épületét bombatalálat érte. Berendezési tárgyai teljesen megsemmisültek. Az épület maradványait 1946.-ban elbontották. Ma csak egy tábla őrzi helyét és közösségének emlékét.
289-en tértek vissza a városba.

Forrás: zsidomult.hu, feol.hu
Fotók: internet

Vélemény, hozzászólás?