„Őrizd meg és emlékezz”!
| Támogassa hitközségünket: OTP Bank: 11736116-20014397 |
A székesfehérvári zsidó hitközség története 1837-1956-ig, a zsidóság betelepülésétől a holokausztig , és az azt követő évekig.
Székesfehérvárra, a szabad királyi városba 1837-ben telepedhettek le a zsidók. A hitközség megalakulásával (1845) párhuzamosan kiépültek a dualizmus korában a hitközség szervezete, intézményei. Ez a periódus a székesfehérvári zsidó hitközség első virágkorát is jelenti. (1867- 1918) 1863-ban városunkban az anyahitközségből kiváltak az ortodoxok, zsinagógájukat 1870-ben avatták; a neológok még 1864-ben megépítették reprezentatív templomukat.
A székesfehérvári zsidó közösség második virágkora az 1930-as évek elejétől a deportálásig tartott, amely az erősödő antiszemita légkörrel, a zsidó törvényekkel szemben a zsidó öntudat erősítésére, a belső önvédelemre, a hitélet elmélyítésére törekedett A két világháború közötti zsidó élet kiemelkedő személyiségeit, a zsidó törvények korát, a deportálás stációit részletesen bemutatjuk. A székesfehérvári és Fejér megyei zsidókat 1944. június 14-én deportálták megsemmisítésük helyére, Auschwitz- Birkenauba. Az áldozatok száma mintegy 3000 személy. Mindössze az egykori népes közösség 1/10-e élte túl a halálgyár, a munkaszolgálat poklát.
A kiállítás a hitközségi, vallási élet újrakezdésével zárul. Mindkét zsinagógát 1944-ben bombatalálat érte, végül mindkettőt 1949-ben lebontották. A robbantással lebontott neológ zsinagóga köveiből épült a Mártír emlékcsarnok, amelyet 1949. szeptember 11-én avattak.
A kiállítás magyar és angol nyelvű szövegeit magyar és angol nyelvű leporelló foglalja össze számos képpel illusztrálva.
A kiállítás szövegei, fotó válogatása, forgatókönyve: Dr. Gergely Anna Grafikai munkák, szerkesztés, nyomdai előkészítés: Varga Gábor Farkas Fordítás: Simon Ágnes
A kiállítás megtekinthető előre egyeztett időpontban.
