
Barabás László rabbi napjainkban is aktuális tóramagyarázata, ezt követően rövid délelőtti ima. Várjuk barátainkat is!
| Támogassa hitközségünket: OTP Bank: 11736116-20014397 |
A Tóra-tanulás egyike azoknak a tevékenységeknek, amelyeket szabad szombaton folytatni. A Tóra-tanulás és a szombat kapcsolata az ősi időkig nyúlik vissza. A Midrás Tánhumá felteszi a kérdést: miért van az, hogy a vájákhél szó – „És összegyűjtötte Mózes Izrael fiainak egész gyülekezetét…” csak a szombat megtartásával foglalkozó szakaszban (2Mózes 35:1.) fordul elő a Tórában, másutt sehol? A bölcsek a következő választ adják: „Azért, mert Isten így szólt Mózeshoz: Menj, és minden szombaton gyűjtsd össze a gyülekezetet, és tanítsd nekik a Tórát!” Azt is mondják a bölcsek: „Izrael azért kapta a szombatot és az ünnepeket, hogy Tórát tanulhasson.” A legtöbb ember egész héten dolgozik, nem érnek rá belemélyedni a tanulásba. De szombaton és az ünnepeken van rá idejük: mindenki annyit tanulhat, amennyit csak bír.
Bár a szombat reggeli istentiszteleten a Tóra-tekercsből való nyilvános olvasással formálisan eleget teszünk az előírásnak – hiszen pontosan ezért olvasunk Tórát szombaton a zsinagógában –, fontos, hogy mindenki maga is állandóan fejlessze tudását. A szombat ideális megoldást ad, hogy minden héten néhány zavartalan órán át magunkban vagy társaságban tanuljunk. Szombaton nem hivatkozhatunk arra, hogy „nincs időnk”.
Az idők folyamán kialakult a heti Tóra-szakaszok magyarázatainak irodalma. Van, aki ezeket tanulmányozza. Van, aki a Talmuddal vagy a törvényekkel foglalkozik. Mások a zsidó jog köteteit forgatják, vagy a Biblia különböző könyveit olvassák. Megint mások a zsidó történelmet vagy filozófiát veszik elő. Akár régebbi ismereteinket bővítjük, akár újakat szerzünk, akár Talmud-tudósok vagyunk, akár csekély zsidó tudással rendelkezünk, a vallási tanulmányok éltető elemei a szombat szentségének.
A szombat megtartása és a zsidó tudás közötti kapcsolatot nem szabad megszakítani. Az a zsidó közösség, amely elhagyja a szombatot, vagy csak jelképesen tartja meg, előbb-utóbb a zsidóságot is elhagyja.
Az évszaktól és lakóhelytől függően az alábbi tevékenységeket végezhetjük az istentiszteleten és a szombati vacsorán kívül fennmaradó időben:
- olvasás és/vagy tanulás,
- beszélgetés a gyerekekkel arról, mit csináltak egész héten, és/vagy a leckéjük átnézése,
- séta,
- szomszédi, baráti összejövetel,
- részvétel a zsinagóga vagy más szervezetek által rendezett előadásokon, vitákon vagy közös tanuláson,
- alvás, korai lefekvés vagy szombat délutáni szieszta,
- sakkozás, ostáblázás és más társasjátékok; a gyerekek az egész heti tanulás után szívesen foglalkoznak ilyesmivel,
- a gyerekek és fiatalok számára rendezett szombati összejöveteleken való részvétel, ahol közös éneklés, izraeli néptánc, vitafórum, beszélgetés a program.
A szombat délután – az Istentisztelet és a szombati ebéd utáni idő – is alkalmas ezekre a tevékenységekre.
A szombattartó nem unatkozik, mintha tétlenül töltötte volna idejét, inkább úgy érzi, hogy a csöndes örömben töltött órák túl hamar elteltek.
Forrás: zsido.com
