Kategória: Székesfehérvári Zsidó Történelem
Grünfeld Jakab (1847-1916) rendkívüli életútja – A csókakői szatócsfiú, aki 10 milliós birodalmat épített
Vannak emberek, akiket életükben és halálukban is sokan irigyelnek a sikerükért, de a mindennapi áldozatvállalásukat, a szorgalmukat és a takarékosságukat már annál kevesebben hajlandók követni. Közéjük tartozott Grünfeld Jakab is, a huszadik század eleji Fejér megye egyik legmeghatározóbb, legendás alakja. Bár a kortársak szerint szerencsés csillagzat alatt született, valójában egy olyan ember volt, akinek a…
A fehérvári kereskedelmi oktatás úttörője: Berndorfer Kálmán és a „tanoda” alapítása
Székesfehérvár történetében a 19. század második fele a polgárosodás és az intézményi megújulás időszaka volt. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszott a helyi zsidó közösség, amelynek egyik kiemelkedő alakja, Berndorfer Kálmán, a városi kereskedelmi oktatás alapköveit fektette le a Zichy-palota falai között. A Kereskedelmi Társulat víziója A 19. század közepén a város gazdasági fejlődése megkövetelte a…
Faludi Miksa (Berndorfer Maximilián) portréja
Berndorfer Maximilián (1851–1906) 175 évvel ezelőtt, 1851. I. 27-én látta meg a napvilágot Székesfehérvárott szülei, Berndorfer Kálmán és Hahn Mária nagy örömére. A felcseperedő ifjú középiskoláit Baján és a fehérvári ciszter főgimnáziumban végezte. Édesapja nyomdokait követve a tanári pályán igyekezett érvényesülni: előbb néptanítói oklevelet szerzett, majd polgári iskolait. Az osztrák és a magyar fővárosban járt egyetemre. Rövid…
Goldziher Ignác Izraelita Elemi Népiskola
Székesfehérvár múltja nemcsak királyok és csaták története, hanem azoké a közösségeké is, amelyek generációkon át formálták a város arculatát
Deutsch családi kápolna
DEUTSCH ALADÁR (Székesfehérvár, 1874. júl. 25. – Auschwitz, 1944.) kereskedő. Deutsch Ignácz és Kohn Ilka gyermeke. A Székesfehérvári Kereskedelmi Társulat által fenntartott kereskedelmi akadémiát szülővárosában végezte. Osztályfőnöke Dr. Balassa József volt. A felső, harmadik osztályt az 1890-91-es tanévben fejezte be.
Székesfehérvári Neológ Zsinagóga
1840-ben született meg az a törvény, mely engedélyezte a zsidóságnak a magyarországi szabad királyi városokban is a letelepedést. Az 1842-ben elismert fehérvári hitközség első ismert imádkozóhelye Stern Gáspár egyik szobája volt. Belső villongások, viták után, a reformmozgalom sikerének könyvelhette el, hogy a zsinagógaépületek közelíteni kezdtek a keresztény istentiszteleti térhez – elősegítve a többségi társadalomba való…
