Székesfehérvár történetében a 19. század második fele a polgárosodás és az intézményi megújulás időszaka volt. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszott a helyi zsidó közösség, amelynek egyik kiemelkedő alakja, Berndorfer Kálmán, a városi kereskedelmi oktatás alapköveit fektette le a Zichy-palota falai között.

A Kereskedelmi Társulat víziója

A 19. század közepén a város gazdasági fejlődése megkövetelte a szakképzett kereskedőréteg kinevelését. A Székesfehérvári Kereskedelmi Társulat felismerte, hogy a gyakorlati tapasztalat mellett elméleti tudásra – könyvviteli ismeretekre, levelezésre és kereskedelmi számításokra – is szükség van.

A feladat végrehajtásával és az iskola felügyeletével a közösség egyik nagy tiszteletnek örvendő tagját, Berndorfer Kálmánt bízták meg.

Iskola a palotában: A „kereskedelmi tanoda”

Berndorfer Kálmán irányításával az oktatás a város egyik legpatinásabb épületében, a Zichy-palotában kezdődött meg (amely ma a Városháza egyik épületrésze, az önkormányzat otthona). Ez a helyszínválasztás már akkor is jelezte az ügy fontosságát és rangját.

• Az indulás éve: Az iskola kapui az 1800-as évek derekán nyíltak meg.
• A kezdő létszám: Az első tanévben 32 lelkes tanuló iratkozott be, hogy elsajátítsák a modern kereskedelem csínját-bínját.
• Berndorfer szerepe: Nem csupán adminisztratív vezető volt, hanem a tanoda szellemi atyja is, aki szavatolta az oktatás színvonalát és a vizsgák hitelességét.

Az iskola eredetileg a Zichy ház három kis szobájában működött, Berndorfer Kálmán magániskolájaként. Ezután a Kereskedelmi Társulat vette kezébe az iskolát, és három évtized után otthont adott neki. Három évtizedig a Hoffmann-házban (Kossuth utcában) folyt a tanítás, míg azután a Petőfi utcában talált végleges otthonra.

A Berndorfer-örökség

Berndorfer Kálmán munkássága messze túlmutatott egy egyszerű iskolaigazgatáson. Megteremtette azt a struktúrát, amelyből később a város rangos kereskedelmi középiskolái kifejlődtek. A Berndorfer család – amelynek tagjai között találjuk a későbbi színházalapító Faludi Miksát is – mély nyomot hagyott Székesfehérvár kulturális és gazdasági szövetében.

Amikor ma elmegyünk a Városház tér mellett, érdemes feltekinteni a Zichy-palota ablakaira: egykor itt született meg a modern fehérvári szakoktatás, egy elkötelezett zsidó polgár vezetésével.

Családi kötelékek: Apa és fiú a város szolgálatában

Berndorfer Kálmán munkássága nemcsak az oktatásban hagyott mély nyomot, hanem egy olyan szellemi örökséget is elindított, amely később az egész ország kulturális életére hatással volt. Kevesen tudják, hogy az iskolaalapító Berndorfer Kálmán fia nem más volt, mint Berndorfer Maximilián, aki később Faludi Miksa néven vált országszerte ismertté.

Míg az apa a fehérvári kereskedelmi élet alapjait rakta le és a fiatalok képzését segítette a Zichy-palotában, fia a színművészet világában találta meg hivatását. Faludi Miksa a Budapesti Vígszínház egyik alapító igazgatójaként vonult be a magyar kultúrtörténetbe, de a családi gyökerek és a polgári értékrend, amelyet otthonról hozott, mindvégig Székesfehérvárhoz kötötték a dinasztiát.

A Berndorfer család története így válik teljessé: egy apa, aki szakmát adott a város ifjúságának kezébe, és egy fiú, aki a magyar színjátszást emelte európai szintre.