Miért április 16-a a magyar emléknap?

A kormány 2000-ben hozott döntése alapján ezen a napon hajtunk fejet a hazai áldozatok előtt. A dátumválasztás oka fájdalmasan konkrét: 1944-ben ezen a napon indult el a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem szervezésében az első gettók kialakítása az országban. Ez a nap emlékeztet minket arra, hogy a tragédia nem a távoli gázkamrákban kezdődött, hanem a saját utcáinkon, a szomszédaink ellen hozott rendeletekkel és a gettók falaival.

A székesfehérvári tragédia állomásai

Székesfehérváron is ekkor vette kezdetét a sötétség időszaka. A város zsidó közösségét – akik generációk óta építették és gazdagították Fehérvárat – először a zsinagóga környéki kényszerlakhelyekre, majd a Szabó-féle téglagyár gyűjtőtáborába kényszerítették.

A téglagyári csarnokok embertelen körülményei között dőlt el közel 3000 fehérvári és Fejér megyei ember sorsa. Az áprilisban megkezdett folyamat végén, 1944. június 14-én indultak el a marhavagonok, amelyek a pusztulásba vitték városunk polgárait.

Az emlékezés mint közös felelősség

Ez az emléknap nem csupán a múltról szól, hanem a mindenkori felelősségről. Amikor felidézzük a hajdani fehérvári zsidó negyed épületeit vagy az elhurcoltak sorsát, nemcsak a számokra gondolunk, hanem az elveszett életekre, akik a városunk szerves részét alkották.

Az emlékezés itt, Fehérváron akkor válik élővé, ha:

• Szembenézünk a történelemmel: Elismerjük azt a fájdalmat, amit honfitársainknak saját szülővárosukban kellett elszenvedniük.
• Tudatosítjuk a hiányt: Megértjük, mennyi kulturális és szellemi értéket veszített Székesfehérvár a közösség elhurcolásával.
• Vigyázunk egymásra: Az áldozatok előtti főhajtás ígéret a jövőnek: nem engedjük, hogy a kirekesztés és a gyűlölet újra teret nyerjen közöttünk.

600 000 magyar áldozat emléke

A magyarországi holokauszt során elpusztult közel 600 000 honfitársunk hiánya a mai napig seb a nemzet és a város testén. Ma nemcsak a gyászé a szó, hanem a tanúságtételē is. Minden elmondott történet és minden meggyújtott mécses azt üzeni: a székesfehérvári áldozatok emlékezetét megőrizzük, és sorsuk tanulságait továbbadjuk a jövő nemzedékeinek.

Ahogy az emléknap mottója figyelmeztet: Az emlékezés a felejtés elleni küzdelem, és a méltóság helyreállítása azok számára, akiktől azt egykor megvonták.