Barna Ágnes Rozália vagyok, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke. Az a megtiszteltetés ért, hogy többen megkértek, felkértek erre a posztra, melyet örömmel elfogadtam. Szécsényben születtem 1956-ban. Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolát végeztem. A kereskedelemben és vendéglátásban dolgoztam, többnyire vállalkozóként.
| Támogassa hitközségünket: OTP Bank: 11736116-20014397 |
Édesanyám Blumberger Katalin a híres Reich család leszármazottja. Nagyapám Blumberger Ármin a szécsényi Ortodox hitközség elnöke volt a II. világháború előtt, kocsmáros később szikvízkészítő. Születésem előtt meghalt, így nem ismerhettem. Édesapám Braun Pál és nagyszüleim székesfehérvári lakosok voltak. Nagyobb gyerekként Fehérváron és Gárdonyban nyaraltam rokonoknál Deutsch Dezső bácsiéknál, akinek a felesége Waldhauser Klári néni unokatestvére volt édesapámnak. 1975-ben Székesfehérvárra mentem férjhez, két fiam született. 1986-tól Budapesten a XX. kerületben éltünk kétlaki életet, mert a vállalkozásom Siófokon volt. A Pesterzsébeti Hitközség alapító tagja voltam. Jelenleg nyugdíjas és nagymama vagyok.
Melyek a Székesfehérvári Zsidó Hitközség történetének legfontosabb mérföldkövei?
A 13. században tekintélyes közösség élt a városban egészen a mohácsi vészig. Székesfehérvár szabad királyi városban 1840- től telepedhettek le ismét kereskedők és kézműiparosok. A Hitközség 1842-től elemi izraelita Népiskolát tartott fenn, melyet Goldziher Ignácról neveztek el. 1852-ben Izraelita Nőegyletet alapítottak. 1862-ben a Neológ zsinagóga épült a városfalon kívül, de a történelmi belváros szívénél. 1862- ben alapították a Chevra Kadisa Szentegyletet. Céljuk a szegények segélyezése, betegek gyógykezelése, elhunytak temetése volt. 1871-től a Krajcáregylet segélyezte szegény sorsú gyerekek ruházását. 1873-tól a Betegsegélyező Egylet özvegyi díjakat, szülészeti díjakat, gyógyszereket fizetett a rászorultaknak. Több évig tartó felekezeti vita után 1861-ben az ortodoxok kiváltak, 1863-ban engedélyezték a templom építését, külön rabbit, saktert fogadtak, elemi iskolát, rituális fürdőt nyitottak. 1870-ben épült az ortodox zsinagóga földszintje, 1893-ban emeletet építettek rá. Szintén a városfalon kívül, a mai buszpályaudvarnál. 1937-ben 17 féle alapítvány volt, 1925-től a Talmud Tóra magyarul is folyt. A zsidó törvények hatására kikeresztelkedési hullám indult meg. 1869- ben 1997, 1900-ban 2788, 1910-ben 3024 fő volt zsidó. 1941-ben a lakosság 4,3 %-a izraelita vallású, 2075 fő. A világháborút 290 fő élte túl. 1944-ben mindkét zsinagóga bombatalálatot kapott, leégett. Az ortodox zsinagóga elbontása 1947-ben, a neológ templom bontása 1949-ben történt. A téglákat kiárusították. Az így még megmaradt köveket beépítették a Mártír emlékcsarnokba, mely ma egyben a ravatalozó is. Az 1945-ben készült jegyzőkönyv szerint az ortodoxia beépült a neológ hitközségbe. Grünfeld Jakab és felesége szül. Krausz Alojzia árva és aggintézeti alapítványának épülete 1945-től a mai napig az imaházunk. Ez szemben van a mostani Romkerttel, az ősi koronázási és temetkezési hellyel. Az épület pincerészét és földszintjét 1995 körüli években üzlethelyiséggé alakították és bérbe volt adva. Jelenleg néhány éve nincs bérlő, a helyiség részben felújítandó. A hitélet az emeleti részeken volt, van. A tagság nagy része holokauszttúlélő, idős volt, egy 101 éves néni van még köztünk.
A vidéki, kis zsidó hitközségek mindennapjait is nagymértékben befolyásolja a koronavírus járvány, miként változtatta meg az elmúlt 1,5 év a kehila életét?
Sajnos a járvány itt is közbeszólt. Az első hullám alatt szünetelt a hitéleti összejövetel. Ősztől már online szombatfogadás volt.
Nemrégiben választották meg a közösség vezetőjének, gratulálunk! Mit jelent az Ön számára ez a megbízatás? Milyen tervekkel vág neki a munkának?
Nagy örömmel fogadtam az elnökké választásomat, az irántam mutatott bizalmat, szeretetet. Életem folyamán sokszor szembenéztem új feladatokkal, melyeket sikeresen teljesítettem. Tagságunk 50 fő, a fele aktív. Megválasztásom után rögtön az ünnepi készülődés következett. Megtartottuk az Új évet, Jom Kipurt Fekete Dániel kántorhallgató segítségével. Sok lomtalanítás, készülődés után a Sátoros ünnepnek nagy sikere volt. Több mint 15 év után volt ismét, melyet már a rabbink, Darvas István tartott. Kéthetente tartunk istentiszteletet, tanulunk, eszünk-iszunk, beszélgetünk. Az épületeink állagának megóvása, javítása nagy kihívás. Terveim között van további botlatókövek elhelyezése, eddig a városban csak egy van. A polgármester elfogadta a kérésemet, elkezdjük az igények felmérését és benyújtását. Ezzel is emléket szeretnék állítani a múltnak, és maradandót hagyni a jövőnek. Nyitottunk apai részről zsidó hittestvéreink felé, így pártoló tagjainkkal bővültünk. Összejöveteleink családias hangalatúak. Hétről hétre látom a fejlődést, a tagok egyre többen jönnek és ez örömmel tölt el, új erőt ad.
Ha öt, tíz év múlva újra beszélgetnénk, mikor lenne elégedett, mit szeretne elmondani az akkori Székesfehérvári Zsidó Hitközségről? Mit szeretnék elmondani 5-10 év múlva?
Hogy bevonzottam a fiatalabb korosztályt, gyerekeket, az asszimilálódott zsidóságnak egy gyökeret, hagyományt adtam. Egy közösséget, ahová szívesen jönnek.
Forrás: https://kehreg.com/
