Címke: Székesfehérvár

Negyedik alkalommal várta vendégeit a Zsidó Kulturális Napok Fehérváron
A Székesfehérvári Zsidó Kulturális Napok eseménysorozata idén is színes programokkal várta a látogatókat, bár a nemzetközi történések miatt változás történt a tervezett programok között.

Goldziher Ignácra, az iszlám világhírű tudósára emlékezünk
Évtizedekig szolgálta a magyar zsidóságot, kritikus gondolkodása azonban nem tudott utat törni saját hittestvérei között. Míg Magyarországon méltatlanságok kísérték életét, külföldön királyi díj, miniszteri állás-ajánlat, és díszdoktori címek jutottak neki. Goldziher Ignácra, az iszlám világhírű tudósára emlékezünk halála 101. évfordulója apropóján.

Darvas István a Székesfehérvári Zsidó Hitközség új rabbija
Pénteken délután a Városházán tartott sajtótájékoztató keretében dr. Cser-Palkovics András polgármester mutatta be Darvas Istvánt, Székesfehérvári Zsidó Hitközség új rabbiját. Darvas István a Zsidó Hitközség tanítását, a hitélet fellendítését és a zsidó vallás népszerűsítését tűzte ki célul.

A Székesfehérvári Zsidó hitközség történelme
Székesfehérvári Zsidó hitközség, tjv. 39,109 lak. Székesfehérváron, e nagymultú, ősi koronázó városban már IV. Béla korában, a XIII. sz.-ban laktak zsidók. Arra nézve pedig pozitív adat van, hogy a XIV. sz.-ban Sz.-on volt az ország legtekintélyesebb hitközsége, melynek elöljárói 1406-ig több ízben intézték a zsidóság országos ügyeit.

Dr. Hirschler Pál (1907-1944)
Dr. Hirschler Pál rabbi, tudós és műfordító Nagykanizsán született 1907-ben, és Auschwitzban halt mártírhalált 1944-ben. Hirschler Pál a legvészjóslóbb és legtragikusabb években, a harmincas évek elejétől és a soá idején kovácsolt közösséget Székesfehérváron, az utolsó pillanatig tartva a lelket közösségében.


A középkortól napjainking – a székesfehérvári zsidók múltjából
A székesfehérvári zsidók története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Már a 13. században tekintélyesebb közösség élt a városban, melynek vezetői az ország zsidóinak ügyeit képviselték az uralkodók előtt. Jelentőségüket a következő időszakban is megőrizték, például 1396-ban egy Salamon nevű helyi zsidó lett megbízva, hogy kutassa fel a fehérvári káplánság levéltárában őrzött zsidó kiváltságlevelet, melyet még IV. Béla király szignózott…







