Szerző: Székesfehérvári Zsidó Hitközség
Váérá hetiszakasz 1. kommentár, 5782. Tévét 22.
„De szólt Mózes az Örökkévaló színe előtt: íme, Izrael fiai nem hallgattak rám, hogy hallgatna Fáraó, hiszen metéletlen ajkú vagyok”? (6:12). Mózes még mindig bizonytalan, hogy az Isten által rábízott küldetésre vajon tényleg alkalmas-e? Ez tükröződik a fenti megjegyzésében is, mellyel kapcsolatban több kommentár is felhívja a figyelmet, hogy nem tűnik logikusnak.
A fehérvári neológ zsinagóga és közössége – Egy ma már nem látható műemlék története
Székesfehérváron ma már csak egy emléktábla őrzi, az egykor a városképet is befolyásoló, neológ zsinagóga helyét. Az építészetileg is impozáns vallási épületet, amely igencsak hasonlított a budapesti Dohány utcai Zsinagóga épületéhez, úgy pusztították el, mint a közösséget a soá idején.
Darvas István rabbi: Mit is kezd a zsidó hagyomány a karácsonnyal?
A mostani pénteken egybeesik két monoteista vallás ünnepe: egyrészt nekünk lesz egy sabbatunk, másrészt keresztény testvéreinknek lesz egy szentestéjük. De mit is kezd a zsidó hagyomány a karácsonnyal? – tette föl a kérdést Darvas István rabbi a RaDarban tartott előadásában, amelyből kiderül: most karácsonykor tanuljunk Tórát vagy ne?
Heisler András: Az ünnepek visszanézés, összegzés – Boldog karácsonyt Magyarország!
A zsidó hagyományban az ünnepeknek kitüntetett jelentősége van, ezek révén tagoljuk, látjuk el jelentéssel a közömbösen telő időt. Az ünnepek, különösen az év végi ünnepek a visszanézés, az összegzés, a feltöltődés alkalmai, hogy legyen erőnk továbbmenni.
Smot hetiszakasz 5. kommentár, 5782. Tévét 19.
„Történt e napokban, Mózes felnőtt, kiment testvéreihez és látta rabmunkáikat…” (2:11). A midrás tanítja: Mózes látta, hogy a gyenge embereket nagy terhek cipelésére kényszerítették, az erős embereket pedig kis terhek hordozására. Rav Klonimus Kalmish Sapira szerint érthető probléma, amikor gyenge emberek nagy terheket kell cipeljenek, de miért akkora megpróbáltatás, ha erős embereknek kis terheket kellett hordozniuk?…
A középkortól napjainking – a székesfehérvári zsidók múltjából
A székesfehérvári zsidók története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Már a 13. században tekintélyesebb közösség élt a városban, melynek vezetői az ország zsidóinak ügyeit képviselték az uralkodók előtt. Jelentőségüket a következő időszakban is megőrizték, például 1396-ban egy Salamon nevű helyi zsidó lett megbízva, hogy kutassa fel a fehérvári káplánság levéltárában őrzött zsidó kiváltságlevelet, melyet még IV. Béla király szignózott…
Hetiszakasz: Minden hétnek megvan a maga kijelölt olvasmánya
Minden hétnek megvan a maga kijelölt olvasmánya Mózes öt könyvéből, a Biblia első és a zsidók számára legkitüntetettebb részéből, a Tórából. A Tóra egy-egy szakaszát kell felolvasnunk zsinagógáinkban, héberül, a szöveg eredeti nyelvén, a Tóra-tekercseinkből (más hordozókról ezeken az alkalmakon nem lehet) a hétfői, a csütörtöki és a szombati istentiszteletek során.
