„Így egyétek: csípőitek övezve, saruitok lábaitokon, bototok kezetekben, és egyétek sietve, peszáh az az Örökkévalónak” (12:11). Rási elmagyarázza a peszáh szóról, hogy „átugrást” vagy „elkerülést jelent, mert Isten (angyala) átugrott a zsidók házai fölött, amelyek az egyiptomiak házai között voltak, illetve egyiptomiról egyiptomira ugrott, melyek között zsidók házai helyezkedtek el”.
Ezt követően némileg váratlan fordulattal azt írja Rási: אַתֶּם עֲשׂוּ כָל עֲבוֹדוֹתָיו לְשֵׁם שָׁמַיִם, azaz „ti végezzétek minden szolgálatát az ég nevében”. Mit jelent e megjegyzés, és hogyan kapcsolódik az addigiakhoz? Rav Nosson David Rabinowitz a következőképpen magyarázza: „néha az ember szemtanúja lehet hatalmas eseményeknek, amelyek arra ösztönzik, hogy megerősítse benne az Örökkévaló szolgálatának vágyát. Ez azonban nem ideális, sokkal jobb csak és kizárólag azért szolgálni Őt, mert ez az Akarata. Rási azt akarta érzékeltetni, hogy Mózes aggódhatott, hogy a zsidó nép tagjaira túlságosan erős hatást gyakorolnak az egyiptomiakra kimért csapások, különösen az utolsó, és ezek hatására fogják alávetni magukat Isten akaratának. Vagyis az utolsó megjegyzést nem csupán Rási mondja nekünk, hanem már Mózes is elmondta (a sorok között) a kivonulás nemzedékének.
Szép napot mindenkinek!
