Két egymást követő szombat tórai olvasmánya foglalkozik a poklosság (cáráát) jelenségével, a rabbinikus kommentárok többsége ennek kapcsán pedig azzal, hogy a rossznyelvűség (láson hárá) elkövetőjét figyelmeztette és büntette Isten ezzel a határozottan kellemetlen, de nem gyógyíthatatlan betegséggel. Rav Isaac Sher mondja: „ha valaki a rossznyelvűséget gyakorolja, és ennek következményeként a poklosság csapása sújtja, az két dolgot bizonyít. Egyrészt azt, hogy az Örökkévaló minden zsidót szeret és megvédi a becsületét. Valójában ezért tilos a láson hárá. Isten minden egyént gyermekként szeret, és ahogy egy szülő sem helyesli, ha valaki rosszat mond a gyermekéről, úgy a Teremtő sem hagyja következmény nélkül, ha valaki rosszat mond „gyermekéről”. Másrészt az a tény, hogy valakit poklosság sújt, azt mutatja, hogy az Örökkévaló nagyon közel áll ehhez a személyhez. Ma már senkit sem kap poklosságot, mert már nem vagyunk elég közel Istenhez, hogy ellenérzéseinek ilyen egyértelmű jelére számíthassunk. Ebben az értelemben a cáráát Isten nagyságának és kedvességének a jele, mert amikor elkövetjük a vétket, jelzi nemtetszését, de ezáltal lehetővé teszi számunkra, hogy megtérhessünk.
| Támogassa hitközségünket: OTP Bank: 11736116-20014397 |
Sávuá tov, jó hetet mindenkinek!
