„A láda karikáiban legyenek a rudak, ne távozzanak azokból” (25:15). Rav Jakov Kamenetsky írja: A frigyláda szimbolizálja a Tórát tanulmányozóit, a rudak pedig annak pénzügyi támogatóikat. A frigyláda rudja eltávolításának tilalma a Talmud tanítására utal (Pszáhim 53b), miszerint azok, akik támogatják a Tóra tanulmányozását, közvetlenül az általuk támogatott tudósok mellett ülnek az Égben. 

„Készítsenek nekem szentélyt, hogy lakjam közöttük” (25:8). A midrás szerint Mózes erre így reagált: „Az egek és az egek feletti egek nem tudnak befogadni téged. Hogy mondhatod, hogy szentélyt kell készítenünk neked”? Rav Jiszrael Elijahu Weintraub teszi hozzá: „Valójában Mózesnek igaza volt abban, hogy még ha meg is tudnánk ragadni az egész eget és az egek feletti…

„Minden embertől, akit szíve ösztönöz, vegyétek el a felajánlásomat” (25:2). Rav Jesája HaLévi Horowitz kérdezi: „nem inkább azt kellene mondani a versnek, hogy „vegyétek el az illető felajánlását”? A mester válaszában Rav Smuel Laniado gondolatát idézi, aki azt írta, hogy Izrael gyermekeinek nem volt elegendő aranya, hogy a pusztai szentélyt (miskán) felépítsék. 

A Kinyilatkoztatás magasztos légköréből visszacsöppenünk a hétköznapok ókori rögvalóságába és a zsidó rabszolgákra vonatkozó törvényeket ismerjük meg a szidra elején. Az ún. eved ivri (zsidó szolga) azért került rabszolgasorba, mert nem tudta visszafizetni, amit ellopott.

Ma van a jahrzeitje egy általam nagyrabecsült rabbinak, akit leginkább Rav Salanter (Rav Jiszrael Lipkin, 1809-1883) néven ismer és tisztel a zsidó világ. A mestert leginkább az ún. muszár-mozgalom kapcsán említik, ennek kapcsán mesélik, hogy egy alkalommal felkereste egy ember és tanácsot kért tőle. A kérdés így szólt: „Rabbi, napi tizenöt percem van Tórát tanulni, mit…