Kedves Hittestvérek, Barátok,Vállalkozók!
| Támogassa hitközségünket: OTP Bank: 11736116-20014397 |
Gergely Anna könyve, amely székesfehérvári és Fejér megyei holokauszt túlélőkről szól megjelenés előtt, nyomdai előkészítés alatt áll.
A kötet címe:” Az emlékezés arcai“ székesfehérvári és Fejér megyei holokauszt túlélők tanúságtételei”
A könyv kb 670 oldal terjedelmű, 351 fotót, 19 ábrát, interjúkat foglal magában sok családtörténeti vonatkozással. Előszavát Komoróczy Géza professzor írta és szaklektora Szita Szabolcs kiváló történész. Tervezett példányszám 1000 db.
A Székesfehérvári Zsidó Hitközség támogatása mellé más források megkeresésén dolgozunk. Kérjük, amennyiben akár a családi vonatkozások, akár a téma iránt érdeklődő kutatók, barátok, pedagógusok , vállalkozók figyelmét felkeltettük, szíveskedjenek adományaikkal hozzájárulni a könyv megjelenéséhez.! Az adományozók nevét a könyven feltüntetjük, amennyiben erre lehetőséget kapunk. A további kapcsolattartás érdekében elérhetőségeiket szíveskedjenek megadni!
Amennyiben a felhívással, témával kapcsolatban kérdésük van, kérjük keressék a szerzőt e-mail-en: gergelyszfv@gmail.com
Átutalási bankszámlaszám:
K &H Bank
HU56 10402908-69535351- 50481023
BIC(SWIFT)kód: OKHBHUHBA
A közlemény rovatba szintén kérjük feltüntetni „könyvkiadás, Gergely Anna”, valamint elérhetőségüket a további kapcsolattartás érdekében.
Köszönettel:
Dr. Gergely Anna
történész
Szfvári Zsidó Hitközség Elöljárósága nevében
Barna Ágnes elnök
Gergely Anna: Emlékezés arcai c. kötetének rövid összefoglalója
A kézirat 19 visszaemlékezést tartalmaz, melyet mintegy 351 fénykép egészít ki. Az interjúalanyok születési helyük, illetve későbbi életük során Székesfehérvárhoz, Fejér megyéhez kötődnek/kötődtek. Izraelből 3 tanúságtevő interjúalany szerepel a kötetben.
A fehérvári zsidóságot 1944. június 14-én deportáltak a székesfehérvári Szabó- téglagyárból, illetve munkaszolgálatosok voltak. Az interjúk között szerepel 4 deportált ikerpár családtörténete, illetve deportálásának története is, ők Mengele ikrei voltak.
Az interjúk egy jelentős részét 25 évvel ezelőtt kezdtem magnószalagra rögzíteni, majd a Steven Spielberg által alapított Shoah Vizuális Történelmi Alapítvány magyarországi munkacsoportjának tagjaként filmeket készítettem. 5 filminterjút a Záchor Alapítvánnyal együttműködve feldolgoztam, beválogattam a kötetbe.
A túlélőkkel, illetve családjaikkal való közös munka során néhány unikálisnak számító fotóalbum, máskor csupán 5-6 kép előkerült vagy egy sem. A képek rendkívül értékesek, mivel nemcsak fotótörténeti szempontból értékelhetők, hanem a holokauszt előtti zsidó élet relikviái is.
Minden, ami jóvátehetetlenül elpusztult, amit elpusztítottak.
Az anyaggyűjtés, a szakirodalom, a sajtó és a levéltári, hitközségi adatok komplex feldolgozása az interdiszciplináris kutatások számára is sok adattal szolgálnak. Ebből a szempontból különösen az interjúk első szerkezeti egysége, a családtörténet, a holokauszt előtti életvilág bemutatása informatív. Ezek mentalitástörténetre, a zsidó folklórra satöbbi vonatkozó részletek a legarchaikusabbak s egyben jó adalékkal szolgálhatnak egy dunántúli, asszimilált közösség életére, elhurcolására, majd elpusztítására is.
A könyv egyik célja az emlékezés, az emlékállítás, a hagyomány továbbadása, a tanítás. E mellett kitér az oral history történelmi forrásként való kezelésének problematikájára is (bevezető tanulmány).
A célkitűzések sorában fontos, hogy gimnáziumi segédanyagként is felhasználható.
Az élettörténeti interjúk ismerete, a tanításban való felhasználása alkalmat ad arra, hogy a diákok ne csak passzív szemlélőként, hanem befogadóként is ismerjék meg zsidóság több ezeréves kultúráját, a soá történeteket. Megszólítja/ megszólíthatja a diákokat érzelmi és intellektuális téren is, mert támogatja szellemi fejlődésüket és segít nekik megbirkózni saját identitásukkal, hozzásegíti őket a felelős személlyé váláshoz.
A holokausztoktatás olyan értékek közvetítésére ad alkalmat, amelynek során megismerhetővé válik az elpusztított szűkebb, tágabb zsidó közösség élete. Tovább gondolásra késztet: Te mit tettél volna/, mit tennél, ha…, amellyel anno az egész magyar társadalomnak szembe kellett néznie.
A holokausztoktatás, annak speciális módszertana olyan fogalmak alternatíváinak értelmezéséhez járul hozzá mint: „előítéletek kontra tolerancia, totalitárius rendszer kontra demokrácia, emberi jogok kontra emberi jogok megsértése, autonóm döntések kontra engedelmesség, kritikai gondolkodás kontra konformizmus, passzivitás kontra cselekvés, empátia kontra közömbösség.”
A tudományos apparátussal ellátott tanúságtételeket bemutató könyvek száma viszonylag kevés a holokauszt szakirodalomban, bár számos visszaemlékezéseket bemutató kötet jelent meg az utóbbi években. Ezek azonban nem levéltári kutatásokon alapulnak és nem kezelik az oral history módszert a megfelelő forráskritikai szemlélettel és gyakorlattal.
