„Amikor látta a nép, hogy Mózes késlekedik lejönni a hegyről, összegyülekezett a nép Áron körül és mondták neki: kelj fel, készíts nekünk Istent, akik járjanak előttünk, mert ez a férfi, Mózes, aki felhozott bennünket Egyiptom országából, nem tudjuk, mi történt vele“ (32:1).
| Támogassa hitközségünket: OTP Bank: 11736116-20014397 |
Egyre növekvő rossz érzéssel konstatálták őseink, hogy Mózes késlekedik a visszatéréssel, a legfélelmetesebb képek jelentek meg szemeik előtt. Hibáztathatjuk őket? Mózes már negyven napja nem volt közöttük, és igaz ugyan, hogy kivezette őket Egyiptomból, de most vezető és iránymutatás nélkül rekedtek a pusztában. Ha teljesen elfogadhatónak nem is, de bizonyos szempontból indokoltnak lett volna mondható, hogy vezetőjük távollétében szükségét érezték egy helyettesnek, de nem csak erről volt szó. Egy szigorúbb vélemény szerint saját szavaik árulkodtak valódi szándékukról. „Akik járjanak előttünk” (אֲשֶׁ֤ר יֵֽלְכוּ֙ לְפָנֵ֔ינוּ) vagyis nem egy, hanem legalább két új vezetőre vágytak őseink, nem csak az eltűnt Mózest, hanem az Örökkévalót is le akarták „cserélni”. Isten láthatatlan, a leghűségesebb szolgája nincs jelen, ezzel szemben rengeteg, nagy erőfeszítést kívánó előírás (micva) már kötelezi őket, na, ebből lett elegük, és jött a megoldási terv: „készíts nekünk Istent“!
Szép napot mindenkinek!
19.00: RaDar
https://zoom.us/j/8992906955
