A Semini aceret az-az ünnep, amelyet a Szukkot kezdetétől számított nyolcadik napon ünnepelnek. A gyülekezés nyolcadikja. Izraelben egy napig ünneplik, amely a „Semini aceret” és a „Szimchát toráh” kombinációja.

A diaszpórában a „Semini aceret” és a „Szimchát toráh” elkülönülnek, a „Semini aceret” a nyolcadik, a „Szimchát toráh” pedig a kilencedik napon kerül megrendezésre. Bár az ünneplése a Sukkot kezdetéhez kapcsolódik, a Semini aceret egy különálló ünnep. Mivel a Szukkottól elkülönült ünnepnek tekintik, a „Sehechejánu” áldását elmondják – a feleség, amikor meggyújtja a gyertyákat az ünnep kezdeteként, és a férj, amikor a Kiddust mondja az esti szeudán (ünnepi étkezés) alatt.

Az „aceret” jelentése „visszatartás”, vagyis az, amit azért tartanak vissza, hogy elérje a beteljesülés állapotát. Így a „Semini aceret” név a nyolcadik napot jelenti, amely az a további nap, amely a hétnapos Szukkot ünnepet a tökéletesség állapotába hozza. A tökéletesség nyolcas száma a brit mila(a körülmetélés micváját) jelenti. A Semini aceretre vonatkozó legkorábbi rabbinikus utalás jom tov acharon sel ha-chagnak, az ünnep utolsó napjának nevezi.

A Babiloni Talmud Taanit 20b-31a ban azonban kijelenti: „A nyolcadik nap önálló ünnep.” Ugyanakkor a Babiloni Talmud Taanit 28b megpróbálja megkülönböztetni a Szukkottól, mivel Szukkot során 70 templomi áldozatot mutatnak be, míg a Semini acereten csak egyre. Ezzel is egy elválasztást tesznek a többi nép és Izrael népe közé. A 70 jelképezi az egész emberiség 70 nemzetét. A nyolcadik nap egyetlen áldozata kiemeli Jákob leszámazottait mind jogaival és mind kötelezettségeivel.

Barabás László rabbijelölt