Folytassuk a poklosság témakörének taglalását! A betegség nem csak embereken, hanem ruháikon is megjelenhetett. Ezt olvassuk (13:55): Nézze meg a pap, miután megmosták a foltot, és ha nem változtatta el a folt a színét és nem terjedt a folt, tisztátalan az, tűzben égessék el, romlás az, visszáján vagy színén”. A vers egyik részlete így hangzik héberül: לֹֽא־הָפַ֨ךְ הַנֶּ֤גַע אֶת־עֵינוֹ֙, ami azt jelenti, hogy nem változott meg a folt, szó szerint viszont ezt: “a folt nem változtatta meg a szemét”. Általában a láson hárá (rossznyelvűség) szokott a poklosság legfőbb kiváltó okaként szerepelni a rabbinikus kommentárokban, de nem szabad elfeledkezni egy másik lehetséges okról, amit a Talmud (Arahin 16a) ír, ez az ún. צרות העין (cárot háájin), ami olyan emberre vonatkozik, aki soha nem látja semminek a jó oldalát, csak a rosszat. Nem más ez, mint a lélek nagylelkűségének az ellentéte. Fösvénység, nem csak a pénz tekintetében, hanem úgy általában az élet egészét tekintve. A cár ájin olyan személy, aki nem szereti látni mások sikerét. Ennek alapján a „folt nem változtatta meg a szemét” értelmetlennek tűnő kijelentés értelemmel telik meg: ha az ember nem változtat a többi emberrel tanúsított magatartásán, akkor képtelen a ruháit megtisztítani a poklosságtól, mert az csak a rosszindulata elhagyásával lehetséges.
| Támogassa hitközségünket: OTP Bank: 11736116-20014397 |
Szép napot mindenkinek!
