Megemlékezést tartottak a Fejér megyei zsidóság deportálásának emléknapján

Vasárnap a Mártírok Emléknapján, a Fejér megyei és székesfehérvári zsidóság deportálásának nyolcvanadik évfordulóján tartottak megemlékezést a Mártírok Emlékcsarnokában és az Óvoda utcai Izraelita temetőben.

Támogassa hitközségünket: OTP Bank: 11736116-20014397

A székesfehérvári zsidóság deportálásának 80. évfordulóján tartottak megemlékezést

Fotó: Fehér Gábor / FMH
 
A huszadik századi népirtás alatt a Fejér megyei lakosságból több ezer zsidó embert hurcoltak el koncentrációs táborokba és a munkatáborokba, közülük csupán egy-kétszázan tértek haza. Rájuk és sorstársaikra emlékeztek vasárnap délelőtt a Mártírok Emléknapján, a Fejér megyei és székesfehérvári zsidóság deportálásának nyolcvanadik évfordulóján. A Mártírok Emlékcsarnokában és az Óvoda utcai Izraelita temetőben tartott megemlékezés részeként Kertész Péter, Jászai Mari-díjas színművész és Garai Róbert színművész Radnóti Miklós-verseket adott elő.

A megemlékezőket Barna Ágnes, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte, majd Lehrner Zsolt alpolgármester mondott beszédet. – Azokra a fehérvári áldozatokra emlékezünk, akiket legnagyobb kincsüktől, az életüktől fosztottak meg zsarnokaik és fogvatartóik, egy hazug és demagóg ideológia nevében. Minden évben megtartjuk ezt a programot a Székesfehérvári Zsidó Hitközséggel közösen, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk. A fájdalmas emlékek mellett szükséges felmutatni újra és újra az életet, a túlélők és az azóta született generációk életét. Segíteni kell a helyi zsidó közösségeket, hogy továbbvigyék az elődök által felépített világból mindazt, mi továbbvihető, és értékként felmutatható a következő nemzedékeknek – fogalmazott Lehrner Zsolt.

Lehrner Zsolt alpolgármester Fotó: Fehér Gábor / FMH

Mester Tamás, a Mazsihisz alelnöke beszédében a huszadik századi zsidóságot sújtó törvények egy részét és azok következményeit idézte fel, egy túlélő beszámolójának felolvasásával érzékeltetve azok súlyát. – Az 1941-ben 2075 tagú székesfehérvári zsidó hitközségből az 1946. évi összeírás szerint mindössze 289-en maradtak. A mai fehérvári zsidó közösség bár ugyanazon nehézségekkel küzd, mint a vidéki zsidóság szerte az országban, nagyon aktív és lelkes, köszönhetően a korábbi és a jelenlegi elnöknek, és a közösségnek. Nekünk, emlékezőknek az is a dolgunk, hogy örök időkig elmeséljük fiainknak, utódainknak, kortársainknak, hogy mi történt 44’ pokoli nyarán Székesfehérváron és szerte Európában. Nemcsak azért, hogy mártírjaink emléke örökké éljen, hanem hogy különösen az amerikai és nyugat-európai új típusú antiszemitizmus megjelenése nyomán a soha többé soá parancsolata megtartásra kerüljön – mondta Mester Tamás.

Mester Tamás, a Mazsihisz alelnöke
Fotó: Fehér Gábor / FMH

A megemlékezésen részt vett és szólt az összegyűltekhez Fekete Dániel kántorhallgató és Barabás László rabbijelölt is. – Az idők végeztével a népek egy tüzes szakadékon kelnek át. Mindenki más vashídon fog átkelni, mi nem. Mi papírhidakon fogunk átkelni, s ezeket a papírhidakat olyan pillérek fogják tartani, amelyek könyvtéglákból állnak. Az idők végeztével a papírhíd erősebbnek fog bizonyulni, mint a vashíd. Mert ezek a bizonyos papírhidak fogják lehetővé tenni, hogy azok, akiknek az emlékére ma összegyűltünk, örökkön megmaradhassanak és világíthassanak életükkel, és elvett életük lehetőségével, hogy soha többé ne fordulhasson elő sehol a világon olyan, hogy egy anyától, apától gyermektől elvesszük az életét pusztán gőgösség és erőszak által – fogalmazott beszédében Barabás László.

Barabás László rabbijelölt
Fotó: Fehér Gábor / FMH

A megemlékezés végén a résztvevők az emlékezés köveit helyezték el a Holokauszt áldozatainak emlékművénél.

Forrás: Feol.hu

Barabás László rabbi jelölt

kép 1 / 18

Print Friendly, PDF & Email

Vélemény, hozzászólás?